A játékfelület háttérképe egy homokkőből faragott egyiptomi templom belső terét ábrázolja, hieroglifákkal vésett oszlopokkal és arany tónusú keretezéssel. A tárcsákon megjelenő szimbólumok két jól elkülöníthető kategóriába sorolhatók:
- Prémium képszimbólumok: Hórusz szeme (Eye of Horus), Anubisz (a sakálfejű isten), a királyi sólyom, a szent skarabeuszbogár, a dupla ankh-kereszt és a tradicionális egyiptomi legyezők.
- Alacsony értékű szimbólumok: a klasszikus kártyajelek (A, K, Q, J), hieroglif stílusú betűtípussal megformálva.
A hangarchitektúra hű marad a land-based nyerőgépek mechanikus világához. A pörgetések alatt klasszikus, elektronikus kattogás és csilingelés hallható; ez a hangzás közvetlenül a Merkur/Gauselmann arkádautomaták szinti-effektjeiből származik, és szándékosan azt az érzetet idézi, mintha a játékos egy valódi kaszinó gépszekrénye előtt ülne, ahol a pénzérmék csilingelése és a mechanikus kattogás adja a ritmust. Az alapjáték ezért visszafogottabb: a fókusz a tárcsák megállásán és a nyerővonalak leolvasásán van.
A bónuszkör aktiválásakor viszont hangváltás történik. A gép átvált egy dallamosabb, keleti motívumokra épülő, fúvós és ütős hangszerelésű zenei alapra, amely a dramaturgiai csúcspontot készíti elő. A Hórusz-wild kiterjedésekor drámai akcentusok, a szimbólumfejlesztéseknél pedig emelkedő hangmagasságú „upgrade” jelzések szólalnak meg. Ez a fokozatosan építkező audio-dramaturgia az egyik oka annak, hogy a franchise land-based környezetben is ilyen népszerű maradt. A minimalista, majd a funkciókban felerősödő hangzásvilág elkerüli a túlzott audio-leterhelést, így a felhasználó a tárcsák mozgására és a szimbólumok elrendeződésére tud fókuszálni.
Apró megfigyelés a gyakorlatból: sok játékos éppen a fejlesztési sáv hangjelzései miatt marad a gépnél, mert azok haladásélményt keltenek. Érdemes tudatosítani, hogy ez dizájn, nem pedig a nyerési esély növekedésének jelzése.